Iskolánk múltja - 1940-1955

 

1940. július 30-án az iskola az Iparügyi Minisztérium fennhatósága alá került. Fenntartásáról az iparügyi miniszter gondoskodott, és gyakorolta azokat a jogokat, amelyek az 1935. évi VI. törvénycikk és annak végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter 3500/1936. eln. szám alatt kiadott rendelete alapján megillették. Az iskola új neve: Magyar Királyi Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola lett, amelyet a volt szakiskolából az iparügyi miniszter az 1938. évi XII. törvénycikk 1.§-ának 1. bekezdése 3. pontjában meghatározott típusú középiskolákhoz hasonlóan a 86.039/X.-1940. számú rendeletével emelt középiskolai rangra szervezett át, illetve a törvény 42.§-ának 3. pontja szerint nyitott meg felnőttek részére.
A bányászati és a kohászati tagozaton egyaránt 4-4 osztályban folyt az oktatás. A tanulmányi idő 3 évről 4 évre emelkedett. Az egyes osztályok tananyaga az 1941-42. tanévtől kezdve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak az Iparügyi Minisztériummal egyetértésben 1941. augusztus 29-én 83.678/V.2. szám alatt kiadott rendeletével szabályozott "Tanításterv" szerint alakult át. Az iskola fegyelmi szabályzatát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak az Iparügyi Minisztériummal egyetértésben 1941. március 4-én 79.600/V.2. számú rendeletével jóváhagyott "Rendtartás" írta elő.
Az 1940-41. tanévben a négy évfolyamon összesen 121, az 1941-42. tanévben pedig már 162 tanuló vizsgázott sikeresen. 1942. november 1-jén az iparügyi miniszter 107.797/X.1942. számú rendeletével az iskolát Pécsről Nagybányára helyezte át, mivel az ipari középiskolává fejlesztett intézmény működtetése a régi helyén tovább már nem volt lehetséges. Mivel a nagybányai új iskolaépület még nem készült el teljesen, először csak a kohászati tagozat költözött át. A bányászati tagozat valamivel később, az építkezés befejezése után követte a kohászokat.
Az új, korszerűen felszerelt iskolát 1943. március 27-én avatták fel. Az új épületben 4.000 kötetes szakkönyvtár, megfelelő számú szertár, jól megvilágított rajzterem, 100 tanuló elhelyezésére alkalmas internátus és 160 tanuló étkeztetésére szolgáló menza segítette az oktatás hatékonyságát.
1947. július 5-én a Magyar Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskolát az iparügyi miniszter 102.254/III.b-1946. számú rendeletével visszahelyezte Pécsre. Pécs Törvényhatósági Jogú Város Tanácsa az iparügyi miniszterrel kötött bérleti szerződés alapján bérbe adta az iskolának a Makár utcai Nagy Jenő (volt I. Ferenc József) laktanya Rókus utca 18. szám alatti, középső, kétemeletes legénységi épületét 20 évi időtartamra 1967. július 31-ig. A bérleti szerződés szerint a bérleti jog a 9936. számú telekkönyvi betétben felvett 1014. helyrajzi számú 4 hold 1577,6 négyszögöl nagyságú ingatlannak a Rókus utcai frontján levő 600 négyszögölnyi területre vonatkozott. Az épület évi bére 12.000.- Ft volt. A villany, a gáz és a szemétfuvarozás költségeit a bérlő, a közadókat, a vízfogyasztás, a kéményseprés és a tűzbiztosítás díját a bérbeadó fizette.
Kassa István iparügyi miniszter 1949. január 20-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter 17.296/1948.IV.2. sz. rendeletével egyetértésben az iskolát Tatabányára helyezte. Közben az iskola áthelyezésének határideje 1949. február 28-ra módosult. A tatabányai volt polgári iskola épületét és igazgatói lakását a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében Szávai Nándor államtitkár 1949. január 24-én kiutalta. Erről az iparügyi miniszter megbízásából dr. Erpf Ede miniszteri tanácsos-osztályvezető értesítette Szabó Ernő igazgatót.
Az iparügyi miniszter 1949. január 14-én kelt 16.767/1948-IV/2. számú rendelettel az iskola alsó tagozatát 1949. szeptember 1-jei hatállyal megszüntette. A rendelet szerint az alsó tagozatokat fokozatosan meg kell szüntetni. Az utolsó záróvizsgát Tatabányán az 1948-49., Dorogon az 1949-50. és Ózdon az 1950-51. tanév végén kellett megtartani. Az Iparügyi Minisztérium 29320/1949. számú rendelete értelmében az alsó tagozatot végzett tanulók a felső tagozatot végzetekkel kinevezés és előléptetés szempontjából egyenlő elbírálásban részesültek.
A záróvizsgák anyaga a következő volt:
A bányászati ágazatnál: bányaművelés, föld- és bányamérés, bányászati balesetelhárítás, mélyfúrás, föld- és telepismeret. A kohászati ágazatnál: kohászat, fémipari gyártás, kohászati balesetelhárítás, tüzeléstan és vegyi ismeretek.
Az 1948-49. I. félévi osztályozó értekezletén 1949. február 12-én a tanári szobában az új rendelkezés értelmében jelen voltak az egyes osztályok osztálybizottságának elnökei is.
Az iskola Tatabányára költözésével szükségessé vált csomagolást a tanulók önkéntesen felajánlott közreműködésével 1949. február 14-én kezdték meg, és február 16-án estig be is fejezték.
1949. február 21-én kezdődött meg és 23-án fejeződött be a költözködés Pécsről Tatabányára. A Tatabányára érkezett bútorzatnak a vagonból való kirakása február 23-tól 26-ig történt. A folyamatosan feladott szállítmányok Tatabányára küldése ugyanis február 26-án fejeződött be.
A 157 tanuló kisebb csoportokban utazott Tatabányára.
Az iskolának 7 tanterme volt. Diákotthonban lakott 127 tanuló. Nagy Lajos, a Tatabányai Szénbányák Nemzeti Vállalat vezérigazgatója engedélyezte, hogy az iskola tanulói 50 fillérért fürödhessenek a vállalat gőzfürdőjében.
A tanulók a bányavállalatoktól rendszeres segélyt kaptak.

1953. február 11-én a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium T-34.713/1953. számú utasítása alapján az iskolák neve megváltozott. Az ipari technikumok, régi számozás alapján történt elnevezése a szakosított tagozatok megindulása következtében elvesztette jelentőségét, ezért a szakosított tagozatoknál az iskola jellegét jobban kifejező, új elnevezések váltak szükségessé.

Melléklet

1951. augusztus 24-én történt meg az iskola ingatlan vagyonának és leltári felszerelésének átadása Tatabánya város kezeléséből a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium kezelésébe. Az átadás, illetve átvétel a Belügyminisztérium 1951. július 24-én kelt 5221/I./803/1951. H.T. szám alatt és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1951. július 21-én kelt 1241-A-1-39/1951. IV. számú rendelete alapján történt. Az átadás, illetve átvétel tárgyát a következő ingatlanok képezték:
A felsőgallai betétben 363. telekkönyvi ügyszám alatt 325/2. helyrajzi számú 211 négyszögöl, 326/4. helyrajzi számú 1 katasztrális hold 776 négyszögöl és 326/6. helyrajzi számú 19 négyszögöl legelő a beltelekben.
Az iskola Széchenyi u. 20. szám alatti épülete a telekkönyvi betétben feltüntetve nincs. Az ingatlan nyilvántartója a tatai járásbíróság.
Az átadott ingatlan becsértéke a törzskönyv szerint:
Telek: 52.200.- Ft
Épület: 800.000.- Ft
Beépített tartozék: 41.800.- Ft
Összesen: 894.000.- Ft

Iskolai rendszabályok
a Magyar Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola tanulói részére


1. A tanítási órákra minden tanuló köteles pontosan megjelenni.
2. Igazolatlan óramulasztás fegyelmi büntetés terhe mellett szigorúan tilos.
3. Az elrendelt tanulmányi kirándulásokon a részvétel kötelező. Az indokolatlan távolmaradás igazolatlan óramulasztásnak számít.
4. Szabadság csak sürgős és kellően indokolt esetben előzetes kérésre engedélyezhető.
5. A tanulók kötelesek minden tanítási órára a feldolgozott tananyagból lelkiismeretesen készülni.
6. Rajzok, dolgozatok elkészítésénél és beadásánál az előírt határidőt pontosan meg kell tartani.
7. Az iskola falain belül minden tanuló önfegyelmezetten, egymás iránti megbecsüléssel és tiszteletadással tartozik viselkedni.
8. A tanszerek, eszközök, műszerek és berendezési tárgyak kímélése mindenkinek elsőrendű kötelessége.
9. A berendezési tárgyakban és felszerelésekben okozott károkért elsősorban a kártevő, ha pedig ez meg nem állapítható, az egész osztály egyetemlegesen tartozik felelősséggel. Az osztályhetesek tartoznak őrködni a felszerelések és berendezések épségén, és a legcsekélyebb kárt is tartoznak az osztályfőnöknek jelenteni.
10. A rendre és tisztaságra mind a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben, mind az illemhelyeken különös gondot kell fordítani.
11. Dohányozni csak az udvaron, kedvezőtlen idő esetén pedig csak az alagsori folyosón szabad. A cigarettavégeket és a hamut csak az erre a célra szolgáló hamutartókba szabad tenni.
12. Az előírt intézeti díjakat az előírt határidőre pontosan be kell fizetni.
13. Szolíd, erkölcsös és tisztességes életmód az iskolán kívül is mindenkire kötelező.
14. Politizálás és pártviták kezdeményezése az iskola falain belül nem engedhető meg.
15. Nyilvános színpadon és filmen való szereplést csak az iparügyi miniszter engedélyezhet.
16. A tanuló iskolán kívül minden elfoglaltságát köteles az osztályfőnökének bejelenteni.
17. Mulatók és játékhelyk felkeresése a tanulóknak szigorúan tilos.
18. Fegyelmi büntetés terhe alatt tilos a tanulóknak szeszes italok túlzott élvezete, fegyverhordás és szerencsejáték.
19. Az előírt intézeti sapka viselése kívánatos.
20. A tanulók nagyfokú elfoglaltságára való tekintettel az üzemeknél műszakvállalás legfeljebb csak szombati napokon az éjjeli műszakokban lehetséges.
21. Idegenek csak hivatalos ügyekben tartózkodhatnak az iskola épületében. A tantermeket, szertárakat és egyéb helyiségeket csak az igazgató engedélyével tekinthetik meg.

A bányaipari középiskola óraterve 1946-47-ben

I. II. III. IV. Összesen

1. Hit- és erkölcstan 2 2 2 2 8
2. Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 12
3. Történelem 2 2 2 2 8
4. Földrajz 2 - - - 2
5. Mennyiségismeret 5 3 2 2 12
6. Természettani ismeretek 4 4 - - 8
7. Egészségi ismeretek - - - 2 2
8. Ipargazdasági ismeretek - - 2 3 5
9. Vegyi ismeretek 4 - - - 4
10. Rajz és ábrázoló mértan 4 4 - - 8
11. Föld- és telepismeret 4 4 - - 8
12. Gépismeret - 4 4 - 8
13. Bányaművelés - 4 5 6 15
14. Föld- és bányamérés - - 5 6 11
15. Érc- és szénelőkészítés - - - 4 4
16. Bányászati építés - - 3 - 3
17. Anyagismeret - - 2 - 2
18. Testnevelés 2 2 2 2 8
19. Mélyfúrás - - 2 5 7
20. Kazán- és gépkezelés - - 2 - 2
21. Műhelygyakorlat - - 1 - 1
22. Karének (rk. tárgy) 1 1 1 1 4
23. Élő idegen nyelv (rk. tárgy) 2 2 2 2 8