Iskolánk múltja - 1950-1980

 

1955. október 22-én a két iskola együtt rendezte meg névadó ünnepélyét. Tulajdonképpen visszakapta megálmodójának nevét, melyet több évtizeden át birtokolt, és amelytől 1949. szeptember 1-jén megfosztották. Az iskolák új neve: Péch Antal Aknászképző Technikum illetve Péch Antal Bányaipari Technikum lett.
1960. szeptember 1-jén Perger István, a korábbi igazgatóhelyettes lett a Péch Antal Bányaipari Technikum igazgatója, mert Szabó Ernő igazgató nyugalomba vonult.
1960 szeptemberében a Nehézipari Minsztérium 7517/1960. számú utasítása alapján Kemenes János tagozatvezető irányításával megkezdte működését a Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikum levelező tagozata.
Az 1960-61. tanév végén a Péch Antal Bányaipari Technikum a tanulóifjúság egész évi jó munkájának jutalmául elnyerte a "Nehézipari Minisztérium legjobb technikuma" vándorzászlaját.
Ugyanebben az időben fejezték be tanulmányaikat az iskola fiatalkorú tanulói.
1961. augusztus 13-tól 27-ig az iskola 12 tanulója lengyelországi tanulmányi és barátsági kiránduláson vett részt. Varsót, Krakkót és Auschwitzot tekintették meg.
A tanulók a nyár folyamán eredményes társadalmi munkát végeztek a tatabányai szabadtéri színpad építésénél.
1961. november 1-jétől a Nehézipari Minisztérium utasítása alapján az iskola új neve: Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikum, és ettől az időtől kezdve csak vájár képesítésű tanulók kerülhettek az iskolába.
Az 1971-72. tanévtől az iskolák átszervezése folytán valamennyi technikum szakközépiskolává alakult, a Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikum maradt az egyetlen technikum az országban. 1977. május 8-án Perger István igazgató javasolta a Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakközépiskola létrehozását. Az iskola megszervezését az eocén-program tette szükségessé, mert a fejlettebb technika szakmailag művelt szakembereket igényelt. Az ilyen technikusokban abban az időben hiány volt.1980. augusztus 28-án készült el az iskola 12 tantermes, új épülete. A bányaműveléstan és a géptan tanítása mellett egyéb tantárgyak megfelelő színvonalú oktatására nyílt ezzel lehetőség. Az épület fűtését a főépületben elhelyezett olajtüzelésre átalakított kazánházból látták el. Az új épületben helyezkedett el a Tatáról áthelyezett vájáriskola is. Az épület tervezését és kivitelezését a Tatabányai Szénbányák Vállalat Tervező Irodája és Építészeti Üzeme végezte. A beruházás gondozását, felügyeletét a vállalat beruházási osztálya látta el.

Melléklet

Az 1949-50. tanévre a 27. Bányaipari Aknászképző Középiskolába 170 tanuló iratkozott be. Az 1. Ipari Gimnázium Bányaipari Tagozat I/A osztályában 36 fiú és 4 lány, az I/B osztályban 32 fiú kezdte meg a tanévet. A tanítás szeptember 12-én kezdődött. Az iskola tornatermét és 2 tantermét a kollégisták részére kellett átengedni szeptember 15-ig, míg a kollégiumi épület átalakítása be nem fejeződött. Az 1. Ipari Gimnázium Bányaipari Tagozatának 19 tanulója az 1949-50. tanévben a Rákosi Mátyás Gimnázium Golub Rudolf Kollégiumában lakott.
A tanévnyitó ünnepélyt a két iskola közösen rendezte szeptember 10-én 17 órai kezdettel. A műsor a következő volt:

1. Himnusz
2. DIVSZ induló
3. Igazgatói megnyitó beszéd
4. Farkas János, a városi pártbizottság tagjának beszéde
5. Somogyi Lajos, a városi tanács küldöttjének beszéde
6. Ormos Imréné, az MNDSZ küldöttjének beszéde
7. Tomán István, a MINSZ küldöttjének beszéde
8. Kiss István beszéde az ifjúság képviseletében
9. Szavalat: Kuczka Péter Alkotmányunk van c. verse
10. Énekszámok: Sztálin kantáta
Zúgjatok csak traktorok
Sej, a mi lobogónkat
11. Szavalat: Petőfi A XIX. század költői c. verse
12. Komszomol induló
13. Köztársasági induló

Az 1956-57. tanév II. félévétől kezdve a Szénbányászati Minisztérium a vájár képesítésű tanulók 10 hónapon át járó ösztöndíját a 24.045/1957. Techn.-44/1957. számú rendeletével a következőképpen szabályozta:
Kitűnő tanulónak: 600.- Ft
Jeles tanulónak: 500.- Ft
Jó tanulónak: 410.- Ft
Közepes tanulónak: 330.- Ft
Elégséges tanulónak: 220.- Ft
Elégtelen tanulónak: 100.- Ft